Az alábbi cikkben a farkasok hasznos szerepéről olvashatunk.
Feladat: Olvassa el figyelmesen a szöveget! A szöveg után találja a kihagyott szövegrészeket. Válassza ki a szövegbe illő részt, és a minta alapján töltse ki a táblázatot!
CSAK 10 HELYES MEGOLDÁS VAN. A szürkével jelölt rész a minta.
A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park honlapjain közzétett felvételek szerint vitathatatlan, hogy a farkasok elkezdtek visszatérni a hazai erdőkbe, aminek a WWF álláspontja szerint egyértelműen jó ___0___. A nagyragadozók ugyanis rendkívül fontos szerepet töltenek be a természetes erdei életközösségekben. Szabályozzák a nagytestű növényevők (szarvasok, őzek, vaddisznók) létszámát és javítják az állományok genetikai tulajdonságait azzal, hogy ___1___. A farkasok tevékenysége nyomán csökken a vadlétszám, megváltozik a növényevők területhasználata, ami sokat segíthet az erdők megújuló képességének fenntartásában.
Nagyragadozók az ökoszisztémában
A nagyragadozók fő táplálékát általában nagyvadfajok (például szarvasfélék, vaddisznó, vadjuh vagy kecskefélék) teszik ki, de gyakran zsákmányolnak a külterjesen tartott háziállatok közül is. A ragadozókra ezért ősidők óta versenytársként is tekint az ember. Az ebből származó problémákat régen ___2___ vagy éppen mérgek, mérgezett eleség kihelyezésével igyekeztek orvosolni. A közvetlen üldözések, az élőhelyvesztés, valamint a környezeti terhelés fokozódása miatt a 20. század nagy részében a ragadozók állománya és elterjedési területe világszerte csökkenő tendenciát mutatott.
Az utóbbi néhány évben azonban Európában bizonyos nagytestű ragadozók, ___3___ visszahódítottak olyan területeket, ahol évek óta nem voltak jelen. Ennek hátterében különböző okokat feltételezünk. A növényevő vadfajok bővülő táplálékbázisával (például a mezőgazdasági területek növekedésével) gyarapodott a szarvasok, őzek és vaddisznók állománya, ez viszont bő táplálékkínálatot nyújt a nagytestű ragadozók számára. Az Európai Unió szabályozásának köszönhetően pedig a régebben legális, hatékony, de kegyetlen gyérítési módok (például lábfogó vas, mérgezések, kifüstölés) mára tiltottá váltak. Ezeket a döntéseket Magyarország is elfogadta, sőt, ___4___ hogy az orvvadászat már nemcsak szabálysértésnek, hanem bűntettnek minősül, így a pénzbírságon kívül akár háromévnyi szabadságvesztéssel is büntethető.
Az is kedvezően hat a ragadozók elterjedésére, hogy az erdőgazdálkodás a természetközeli gazdálkodás irányába mozdul el, hiszen a nagy, összefüggő erdők és folyamatos erdőborítást adó rengetegek kiváló búvóhelyet kínálnak. Mindezek miatt hazánkban is egyre többször kerülnek elő nagyragadozók. Az utóbbi években ___5___ de az Északi-középhegység bizonyos területein a farkasok, hiúzok és medvék állandó jelenlétéről is beszélhetünk. Ahhoz, hogy megfelelhessünk az új helyzet által támasztott kihívásoknak, újra meg kell tanulnunk ___6___ „versenytársainkkal”. Ehhez pedig tisztán kell látnunk, abban, hogy nagyragadozóink milyen hatással lehetnek közvetlen környezetünkre.
„Csak a halott farkas a jó farkas…”
A nagyragadozókkal kapcsolatos korabeli vélekedés szerint csak a halott farkas jó farkas. Többek között ennek a szemléletnek köszönhetően ___7___. Ezekre a tiszteletet parancsoló és rejtőzködő húsevőkre azonban az üldöztetések után ___8___. A természetvédelmi szemlélet kialakulásával és a biológiai változatosság (biodiverzitás) kutatásának előtérbe kerülésével a nagytestű „zászlósfajok” (flagship species) újra a figyelem középpontjába kerültek. Ebben szerepe volt annak is, hogy a konzervációbiológiai kutatások egyértelművé tették: minden élőlénynek fontos szerepe van az ökoszisztéma fenntartásában.
Lentről fel és fentről le
Az ökoszisztémákban betöltött szabályozóhatás kétirányú lehet. Az első ___9___ vagy az egész rendszer. Ilyenkor a táplálékpiramis alapját alkotó termelők (növények) a legfontosabb regulátorok (szabályozók). Kevesebb növény esetén szűkösebb forrás áll rendelkezésre az elsődleges fogyasztók (növényevők) számára, és ez hatással van a másodlagos fogyasztókra (ragadozókra) is. Régen így írták le az ökoszisztémák működését, és ezért sem tartották károsnak a csúcsragadozók kiirtását. Az állományszintű szabályozás másik esete, amikor a táplálékpiramis csúcsán elhelyezkedő állatok (csúcsragadozók) a növényevők (elsődleges fogyasztók) zsákmányolásával ezeknek a népességeire (populációira) gyakorolnak markáns hatást. Erre jó példa, hogy a farkas, mint csúcsragadozó, zsákmányszerzésével csökkenti a szarvasállományt. A szarvasállomány ___10___ a facsemeték regenerálódását, így a farkasok jelenlétéből „hasznot húzhatnak” a fák és a cserjék is. Ez hatással lehet például a fákon fészkelő madarak számára vagy a talaj erodálódására is. Ezt a hatást fentről lefelé való szabályozásnak nevezték el.
HIÁNYZÓ RÉSZEK
A. tovább
szigorította azzal,
B. csökkent a
nagyragadozók állománya
C. esetben
lentről felfelé szabályozódik egy állomány
D. az Északi-középhegység egyes területei alkalmasak a
farkas megtelepedésére
E. elejtik a gyenge és beteg egyedeket
F. műholddal
és a GSM hálózattal képes kommunikálni
G. kerítésekkel,
őrzéssel, őrkutyákkal, csapdázással, vadászattal
H. együtt élni
ragadozó
I. nemcsak
elvétve hallunk Szlovákiából átkóborolt példányokról,
J. a nemzeti park területén nagyragadozó-monitoring kutatás
folyik
K. hatása van azok
egészségi állapotára
L. fogyatkozása
pedig segítheti például
M. már
szerencsésebb idők vártak
N. amilyen
például a farkas és a barna medve,
Csak a megfelelő betűt írja a táblázatba!
0
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
K
|
A feladat segíthet a készülésben az ECL magyar mint idegen nyelv nyelvvizsgára (ECL B2, olvasott szöveg értése, 1. rész).
A fenti feladat megoldókulccsal PDF dokumentumként letölthető és kinyomtatható innen!
forrás:
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése